Először is tisztázzuk: mi is a pata, és milyen patákat ismerünk, azaz milyen csoportokra oszthatjuk a különféle patákat.
A pata a szarutokot és a benne lévő képleteket jelenti. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanis az ember könnyen megfeledkezik arról, hogy a "pata" fogalom nemcsak azt takarja, amit látunk (vagyis a szarutokot), hanem azt is, ami belül van (vagyis a benne lévő képleteket - csontot, izmokat stb.)
Szabályos a pata akkor, ha az elülső végtagon 45 fokos dőlési szögű, a külső oldala íveltebb, a belső oldala kevésbé ívelt és kevésbé terült, meredekebb. A hátulsó patákon a dőlési szög az elülsőnél nagyobb, 55-60 fokos. Az elülső pata mindig íveltebb, a hátulsó meredekebb - ezt nevezzük szív alakú patának is. A jobb és bal oldali paták természetesen egymás tükörképei.

Hogyan osztályozzuk a patákat?
Az osztályozás alapja, hogy a pata szabályos, szabálytalan, vagy beteg-e. Értelemszerűen minden olyan patát, amely a szabályostól eltér, már a szabálytalan paták közé sorolunk, de fontos megjegyezni, hogy ha egy pata szabálytalan, az még nem jelenti azt, hogy beteg is.

Mi a különbség a szabálytalan és a beteg paták között?
Szabálytalan tehát minden, ami a szabályostól eltér, így például a keskeny pata illetve ennek ellenkezője, a terült pata, de a szabálytalanság lehet diagonális is, amikor a pata átlósan terhelődik. Sok esetben összetévesztik a szabálytalan és a beteg pata fogalmát, pedig míg egy szabálytalan patát - a szabályostól való eltérések ellenére - egészségesnek tekinthetünk, addig a beteg pata kialakulásában valamilyen külső tényező játszik szerepet.
Gyakori eset például, hogy a keskeny patát összekeverik a szűk pata fogalmával, pedig míg a keskeny pata egészséges, csak épp a szabályostól eltér, addig a szűk pata már a beteg paták kategóriájába tartozik. Vizsgáljuk meg ezt az esetet részletesen!

Mi jellemzi a keskeny patát?
Keskeny patáról akkor beszélünk, amikor a pártaszél nyomvonala, nagysága, mérete megegyezik a hordozószél nyomvonalával. Ebben az esetben a pata úgy néz ki, mint egy cső, hiányzik az a sátorszerű formája, amely a szabályos patánál látható. Így nem terül egy kicsit szét a talajon, mint ahogyan egy szabályos pata, emiatt nincs is jó talajfogása. Mindezek ellenére a keskeny pata tulajdonképpen egészségesnek tekinthető.

Mi jellemzi a szűkült patát?
Ahhoz, hogy megvizsgáljuk a szűkült pata külső jegyeit, képzeletben emeljük fel egy ló lábát, és a talptestet magunk felé fordítva nézzük meg annak alakulását. A talptesten megkeresve a pata két legszélesebb pontját, az ezt összekötő képzeletbeli egyenest nevezzük indifferens síknak. (Az indifferens sík helyzete általánosan nem meghatározható, hiszen nincs két teljesen egyforma pata, így a két legszélesebb pont és az azt összekötő képzeletbeli egyenes helyzete is patánként különböző.)
Az indifferens sík mögötti területen a saroktámasz irányában (ez a terület magában foglalja a két oldalfalat és a két saroktámaszi részt) működik a patamechanizmus. Ha ez a terület összeszűkül, akkor a nyírtest is zsugorodik, vagyis az indifferens sík mögötti részen a saroktámasz irányába szűkül a pata. Ez a szűkült pata már a beteg paták - sajnos igen népes -családjába tartozik.

Mitől alakulhat ki a szűkült pata?
A leggyakoribb oka, ha a patát rosszul szabályozza a kovács, és hegyesszögű patát alakít ki. Ez kétféle módon lehetséges. Az egyik, amikor a hegyfalat túlnőtten meghagyja, a másik, ha a saroktámaszból túl sokat vesz el. Természetesen az is előfordulhat, hogy ugyanakkor, amikor a saroktámaszból túl sokat, akkor a hegyfali részből pedig túl keveset szed el a kovács.
Emiatt a saroktámasz lejjebb kerül a normálisnál, és hegyesszögűség alakul ki a hegyfal irányában. Ilyenkor a pata dőlési szöge megváltozik, a szabályos 45 fok (elülső pata) illetve 55-60 fok (hátulsó pata) helyett a dőlési szög akár 15-20 fokosra is megváltozhat.

Milyen problémát okoz a szűkült pata?
Kezdjük megint a legelején: mi is a pata? A szarutok és a benne lévő képletek. A szarutoknak rendkívül nagy a szerepe, épp ezért ha a szarutok formáját jelentősen megváltoztatjuk, ez magával hozza a benne lévő képletek helyzetének megváltozását is.
Ha megnézzük egy ápolt, egészséges pata metszetét, azt láthatjuk, hogy a szaruképződmény a hegyfal irányában vastagabb, a saroktámasz irányában pedig vékonyodik a szarutok. Ha pedig vékonyodik, akkor egyértelmű, hogy az ellenállóképessége is csökken. Amennyiben a kovács hegyesszögűre alakítja ki a patát, ráadásul ismerjük a szarutok ellenállóképességének különbségeit az egyes részeken, könnyen megérthetjük, hogy ebben az esetben a benne lévő képletek feszülnek.
A felületes és a mély ujjhajlító izom a benne lévő képletekhez tapad. Ha hegyesszögű a pata, akkor az hátulról feszül, ha pedig feszül, akkor mint egy kötél, összehúzza a benne lévő képleteket. Ez pedig azt eredményezi, hogy a két oldalfal, amely ellenállóképességgel nem rendelkezik, összehúzódik.

Hogyan előzhető meg a szűkült pata kialakulása?
Mivel a leggyakoribb kiváltó ok a rossz pataszabályozás, ezért értelemszerűen ne akarjuk "házilag" megoldani a pataszabályozást még a látszólag problémamentes lovak esetében sem, hanem mindig forduljunk szakemberhez! De a szűkült pata kialakulásának egyéb kiváltó okai is lehetnek, amelyek elkerülhetőek lennének.
Az egyik ilyen kiváltó ok, ha folyamatosan túl kemény talajon használják a lovat, futtatják, megerőltetik. Ez gyakran úgy következik be, hogy az addig rendszeresen patkolt lovat hirtelen patkó nélkül dolgoztatják az addigihoz hasonló mértékű terheléssel, így az amúgy gyenge ellenállóképességű szarutok megterhelése a pata szűküléséhez vezet.
Azonban akár a pataápolás elhanyagolása is vezethet ehhez a problémához, ugyanis az ápolatlan, gondozatlan patánál könnyen kialakul a nyírrothadás, ami azzal jár, hogy a saroktámasz irányában fájdalmas gyulladás jön létre. A fájdalmas részt természetesen igyekszik kímélni a ló, a hegyfali részt terheli inkább, és a folytonos feszítés szintén a pata beszűkülését eredményezheti.