A nyúl még a patkánnyal is?

Forrás:National Geograpich Oline  2006.10.30. 20:32

„Egyszer egy öreg bácsi mesélte nekem, hogy nem szereti a házi nyulakat, mert azok még a patkánnyal is párosodnak. Azóta is foglalkoztat, hogy vajon tényleg lehetséges - e ez, és elõfordult - e már, hogy különbözõ fajok egyedei között tapasztaltak hasonló esetet?”

Meghökkentő történetekről számolhatnának be azok is, akik például egy-egy háziállatból többet is tartottak már egy időben, vagy egy ketrecbe zártak két hasonló méretű, ám különböző fajú állatot.

Gyakran megfigyelhető például, ahogy nőstény kutyák vagy versenyegerek (akár anya és lánya) próbálnak egymással párosodni. Ezekben az esetekben az azonos nemű fajhoz való vonzalom helyett, azonban inkább azonnali kielégülésre törekvő ösztönös viselkedésről beszélhetünk. Ha valaki hím nyulat tart tengerimalaccal egy ketrecben, időnként ugyancsak megfigyelheti, ahogy párosodni próbálnak. (Ilyen esetekben egyébként az igen szapora nyúl gyakran erőszakosan viselkedik a tengerimalaccal szemben – ezért sem szerencsés őket együtt tartani.)

Életképes utód nem születhet

A hím nyulak híresek arról, hogy készek bármely, hasonló méretű állatfaj nőstényével párosodni, így elképzelhető, hogy a kedves Olvasónk levelében idézett öreg bácsi valóban saját szemével láthatott nyulat patkánnyal „barátkozni”.

Fontos azonban leszögezni, hogy egy ilyen aktusból életképes utód nem születhet. Bár mindkét állatfaj a rágcsálók közé tartozik, távoli rokonok: a nyúlfélék a kettősmetszőfogú rágcsálók alrendjébe tartoznak, míg az egerek, patkányok, tengeri malacok, csincsillák az egyszerű metszőfogú rágcsálók alrendjébe. A nyulak és a patkányok kromoszóma száma sem egyezi meg, amely szintén komoly akadálya egészséges utód születésének.

Sikeres hibridek

Tudunk azonban olyan példákat is említeni, ahol közeli rokonságban lévő fajok keresztezése révén életképes utód jött létre, igaz, az esetek többségében a hímek szinte soha, a nőstények pedig ritkán voltak szaporodóképesek.

A legismertebb hibridek a ló és a szamár házasságából született öszvérek, illetve az oroszlán és a tigris keresztezésével született tigroszlán és oroszgris (az utód elnevezésében a hím nagymacska faja kerül előre). A nagymacskák körében ismertek leopárd/oroszlán hibridek is.

A medvék közül a pandák kivételével szinte az összes fajt keresztezték már, feljegyeztek már többek között barna medve/grizzly medve, barna medve /jeges medve hibrideket is.

Annak ellenére, hogy az ázsiai és az afrikai elefántok kinézetükben hasonlóak, csupán távoli rokonok. Épp ezért a zoológusok lehetetlennek tartották, hogy életképes utód jöjjön világra keresztezésükből. Ennek ellenére 1978-ból ismerünk egy esetet, amikor egészségesnek tűnő, mindkét elefántfaj jegyeit magán viselő állat jött világra. Sajnos az állat 12 nap múlva fertőzésben elpusztult.

Állatkertekből számos példa ismert különböző antilop és gazella fajok keresztezésére, valamint főemlősfajok (gibbonfajok, gibbon/pávián, pávián/makákó) sikeres párosodására is.

Ugyancsak fogságban tartott tengeri emlősöknél jegyeztek fel bálna és delfin párzásából világra jött hibridet. A különböző bálnafajok párosodása a természetben is megesik.

A háziállatok közül az öszvéren kívül említést érdemelnek még a különböző kutyafajok keresztezése, és elvétve akadnak sikeres példák egyes kutyafajok-farkassal történő keresztezésére is. Sikeres lehet a macskafajok keresztezése is.